A német Bundestag 2026. november 14-én fogadta el a hírszerzési reformról szóló törvényjavaslatot
A német Bundestag 2026. november 14-én fogadta el a titkosszolgálatok átfogó reformtörvényét. A törvény kiterjesztett műveleti beavatkozási jogkört biztosít a Szövetségi Hírszerző Szolgálatnak (BND) és a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalnak (BfV). Ez a reform a hibrid fenyegetések, például a szabotázs, a kémkedés, a kiberműveletek és a dezinformációs kampányok növekedését követi, különösen az Ukrajna elleni orosz invázió óta.
Új hírszerző szolgálatok
A BND új hatóságokat kapott operatív beavatkozások végrehajtására, beleértve az infrastruktúra megzavarását célzó kibertámadásokat is. Az ügynökség mostantól jogosult az adatforgalom átirányítására, a támadásokkal kapcsolatos információk törlésére és a hamis információk terjesztésére. Ezenkívül a BND jogosult titkos műveleteket végezni külföldön, például letiltani az államilag finanszírozott hackercsoportokat. A BND-nek azonban tilos célzott merényleteket terveznie.
A BfV új hatásköröket kapott arra, hogy konkrét fenyegetések azonosítása esetén védintézkedéseket hozzon az eszközökkel és az informatikai rendszerekkel szemben. A BfV-nek jogában áll korlátozni az együttműködést bizonyos állami szintű szolgálatokkal az Alternatíva Németországért (AfD) szász-anhalti választási győzelmét követően. Mind a BND, mind a BfV új eszközöket kap, beleértve a telekommunikációs megfigyelést és az adatok biometrikus adatokkal való összehangolásának lehetőségét.
Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter kijelentette, hogy a titkosszolgálatok valódi titkosszolgálatokká válnak. Alexander Dobrindt szerint ezekre az intézkedésekre szükség van a demokrácia ellenségeivel szemben, akik belülről és kívülről fenyegetik az országot. A miniszter a jogszabályt az "évszázad reformjának" nevezte, amelynek célja "hiteles hírszerző szolgálatok" létrehozása volt.
Jogszabályi részletek és felügyelet
A törvényjavaslatot 309 igen, 190 nem, 71 tartózkodás mellett fogadták el. Míg a hírszerző szolgálatok kiterjesztett hatásköröket kaptak, bizonyos jogi határok továbbra is fennállnak. A letartóztatások és a hivatalos nyomozások továbbra is a rendőrség hatáskörébe tartoznak, nem pedig a hírszerző ügynökségek hatáskörébe. A korábbi bírák egy csoportja felülvizsgálja az új jogszabály szerinti egyes intézkedések jogszerűségét.
A reform célja, hogy csökkentse Németország függését partnerei hírszerző szolgálataitól. Az egyik hírszerzési szakértő, Luca Manns kommentálta a fejleményeket. A libertatea.ro szerint a BND új hatásköreit a brit MI6-hoz hasonlították. A 309 igen, 190 nem és 71 tartózkodást tartalmazó konkrét szavazatszámot csak a libertatea.ro jelentette.
Az új jogszabály a modern biztonsági kihívások változó természetével foglalkozik. A BND és a BfV robusztusabb eszközökkel való ellátásával a német kormány a hibrid hadviselés elleni hazai és külföldi biztonság megerősítésére törekszik. A biometrikus adategyeztetési és kiberintervenciós képességek beépítése jelentős változást jelent a német hírszerző ügynökségek működési körében.
Ez a cikk több hírforrás alapján, mesterséges intelligencia segítségével készült, és szerkesztőségünk a szerkesztési elveink szerint ellenőrzi. Szerkesztői elvek · Hírtipp és kapcsolat
Hozzászólások 0